Projektzáró rendezvény

2013. október 11-én került megrendezésre a Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben elnevezésű projektzáró konferenciájára.

Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár úr megnyitójában hangsúlyozta: „ a 21. század legnagyobb problémája, miként tudunk gazdálkodni vizeinkkel. A klímaváltozás miatt az aszályos időszakok hosszabb ideig tartanak, az élelmiszertermelés biztosítása érdekében is vízvisszatartásra van szükség. A készülő nemzeti vízstratégia szerint vízgazdálkodásra, vízvisszatartásra, valamint az öntözéshez szükséges víz biztosítására van szükség.

 

Bányai Gábor úr a megyei közgyűlés elnöke elmondta hat évvel ezelőtt döntöttek a projekt elindításáról. Közel 1 millió ember lakóhelye a Homokhátság, amelynek egy részén valósult meg a beruházás. Jövőre vonatkozóan reményét fejezte ki arra, hogy a következő tíz évben Pest megye, Bács-Kiskun és Csongrád megyére kiterjedő Homokhátság vízgazdálkodás valósul meg.

A megvalósult hét projektelem részletes bemutatása:

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság felelős a Dél-Duna-völgy vízgazdálkodási fejlesztéseinek kidolgozásáért, és megvalósításáért. A klímaváltozás és az időjárási szélsőségek egyre gyorsabb váltakozása komplexebb, a változásokhoz igazodó vízgazdálkodási szemléletet követel. Műszakilag kezelni kell a rendkívül nagy mennyiségű vizek elvezetését és a meglévő adottságok keretein belül ki kell elégíteni az aszályos időszak vízszolgáltatási igényeit is.

A „Vizek mennyiségi és minőségi fejlesztése a Duna-völgyben” című projekt megvalósítása az említett célok elérésének jegyében történt.

A csaknem 3 milliárd forint főösszegű, Európai Uniós és Állami támogatással megvalósult fejlesztés az igazgatóság csaknem teljes működési területét érintette, Kunszentmiklóstól az Országhatárig terjedően, amely hét projektelemre lebontva valósult meg.

 

- A Duna-völgyi –főcsatorna torkolati szivattyútelepének rekonstrukciója:

A Duna-völgyi –főcsatorna (DVCS) torkolati szivattyútelep magas dunai vízállás estén biztosítja a 3.209 km² nagyságú Dél-Duna-völgyi belvízrendszer mentesítését. Ez a szivattyútelep az ország legnagyobb belvízrendszerének kulcsfontosságú létesítménye.

A rekonstrukció során az alábbi fejlesztések valósultak meg:

- a szivattyúgépház nyílászáróinak teljes cseréje, magastető-ráépítés, belső vakolatok javítása, falak festése

- elektromos berendezések korszerűsítése

- a szivattyútelep gépészeti berendezéseinek felújítása,

- 45 m hosszú mobil uszadékfogó került elhelyezésre

- távmérő vízrajzi monitoring állomás létesült al és felvizi vízállás, zsilipnyitás, vízhozam paraméterek mérésével

- szivattyútelep üzemeltetését ellátó személyzet részére a szivattyúháztól különálló üzemviteli épület létesült.

- kőburkolat, partvédelem került kiépítésre

- a kapcsolódó mederszakasz és szivattyútelep területének rendezése

 

A korszerűsítés célja a negyven éves szivattyútelep technikai berendezéseinek korszerűsítése, ezzel az üzemeltetési feltételek javítása, összességében az üzembiztonság növelése. A felújítással elérhetővé vált a vizek kártételei elleni védelem hatékonyságának növelése, illetve az egyidejűleg megjelenő ár és belvizek biztonságos elvezetése.

 

- Hercegszántói szivattyútelep rekonstrukciója:

A szivattyútelep az Igali vízrendszer szivattyúzott (gravitációsan nem levezethető) öblözete, Hercegszántó és Dávod települések között terül el, nagysága 21 km². Fő befogadója a Klágya-Duna, amely a hercegszántói szivattyúteleppel csatlakozik a Ferenc-tápcsatornához.

A szivattyúház és a kezelőépület 1925-26-ban épült, fagázhajtású szivattyúval. Jelentős felújítás csak 1964-ben volt, amikor az eredeti fagázhajtású szivattyút átalakították villanymotoros hajtásúra.

A projekt keretén belül az alábbi munkálatok elvégzésére került sor:

- a szivattyút és a használaton kívüli fagáz előállító és hasznosító egységet korrózióvédelemmel látták el. Ezen berendezések ipartörténeti jelentőségű létesítmények, ezért a felújítás az eredeti állapot legteljesebb megtartása mellett történt.

- a gázolajhajtású AGROFIL 500 típusú mobilszivattyú elbontásra került, helyette új szivattyúkapacitás került kiépítésre belvízátemelés céljára, 0,55 m³/s teljesítménnyel.

- a szivattyúegységek energiatakarékos üzemeltetése érdekében az üzemirányítását segítő korszerű elektronikai berendezéseket telepítettünk.

- üzemviteli épület és szivattyúház felújítása, szivattyútelep környékének tereprendezése

- a hercegszántói szivattyútelepen a mindenkori vízállás-értékek a napi üzemirányítási feladatok alapvető adatai közé tartoznak. A vízállások megfigyelése jelenleg emberi észleléssel történik. Annak érdekében, hogy a vízrajzi információk lehetőség szerint mind pontosabbak legyenek, és gyorsabban jussanak el a felhasználók, üzemeltetők felé, az igazgatóságunk észlelő hálózatát folyamatosan távmérésre alkalmas, elektronikus észlelő-berendezésekkel váltja fel. Ennek megfelelően távérzékelős vízállásészlelés valósult meg.

- a nyomóvezeték végszelvényében a Ferenc-tápcsatornán a part biztosítására RENO matracos rézsűvédelem került kiépítésre.

 

A szivattyúteleppel mentesített területen jelentős mezőgazdasági tevékenység folyik, a felújításokkal növeltük a térség belvízi biztonságát, mivel a telep alkalmassá vált egy esetleges tartós belvizes időszak biztonságos kezelésére is.

 

- Tározófejlesztés a Kígyós vízrendszerben

A tározó a Mátételki-Kígyós csatornán, Bácsalmás és Mátételke térségében létesült. Vízvisszatartás céljára egy kb. 200 m hosszú völgyzárógát épült a csatorna völgyben, a 2+850 cskm szelvényben. A tározó feltöltése a csatornán lefolyó víz visszaduzzasztásával történik, amivel a legmélyebb részeken 2,5-3,0 m magas vízoszlopot tervezünk tartani. A kialakuló víztükör hossza a teljes feltöltés elérésekor kb. 4 km lesz. A tározó teljes területe csaknem 90 ha, átlagos vízmélysége 1 m körül alakul.

A tározó elsődleges célja a belvízi elöntésekkel szembeni biztonság növelése, járulékos haszna az évi kb. 140 000 m³ öntözés céljára hasznosítható vízkészlet. A tározó csapadékos időben is biztonságosan megközelíthető a keleti oldalán kialakított, közel 6 km hosszú stabilizált földúton, melyen keresztül a tározó Bácsalmásról és Mátételkéről is egyaránt elérhető. A völgy természetes formájából adódóan hosszú, keskeny víztükör jön létre 100-250 m szélességgel. A tározó teljes feltöltődése és stabil vízállás kialakulása több évet is igénybe vehet.

 

- Sárközi vízrendszer főcsatornáinak rekonstrukciója

- A Sárközi belvízrendszer a Duna bal partjának a Baja-Kalocsa közötti mélyártéri területe, melyet keletről a Duna-Tisza közi hátság nyugati talpvonala határol. A terület a Duna-völgy egyik leginkább belvíz-veszélyeztetett térsége, kiterjedése 476 km². Az ADUVIZIG kezelésében lévő főcsatornáinak teljes hossza a vízrendszerben meghaladja a 120 km-t. A projekt megvalósítása során ennek több mint felén, az alábbi szakaszokon történt rekonstrukciós kotrás:

 

 

● Sárköz-I. főcsatorna (5,0-8,4 m³/s) kotrása 50,4 km hosszúságban Baja és Kalocsa között   

Sárköz-II. főcsatorna (3,5-5,5 m³/s) kotrása 22,8 km hosszúságban, Sükösd-Miske között

 

Az eltávolított iszap mennyisége elérte a 380 ezer m³-t, melynek következtében nem csak a csatornák vízvezető képessége javult számottevően, hanem a szerves iszap bomlás okozta vízminőség romlás veszélye is lényegesen csökkent. A kotrással egyidejűleg egyoldali járóút kialakítása történt, illetve az érintett csatorna szakaszokon található 7 db zsilipes műtárgy szükség szerinti felújítását, karbantartása is megtörtént. A rekonstrukció egyik fontos eleme a korszerű vízrajzi monitoring állomások kialakítása volt. Összesen 10 helyen telepítettünk távjelzős vízállásészlelő berendezést, ebből három helyre folyamatos vízhozammérő berendezés is beépítésre került. Az így biztosított online adatok az eddigiektől rugalmasabb, költséghatékonyabb vízkormányzást tesznek lehetővé, mind belvízlevezetés, mind öntözővíz szolgáltatás esetén

 

- Solti árapasztó rendszer fejlesztése

A Kunszentmiklós és Solt térségében keletkező belvizek eddig 60-120 km-es vízvezetés után kerülhettek Bajánál- illetve kisebb mértékben Kalocsánál – a Dunába, mint végső befogadóba. A Solti-árapasztó csatorna kapacitásnövelésével, illetve a hozzátartozó, mintegy 34 km-es vízvezető rendszer rekonstrukciójával ez a távolság 10-40 km-re rövidül, ami jelentősen meggyorsítja a belvizek befogadóba juttatását. Ezzel egyrészt növekszik a térség belvízvédelmi biztonsága, másrészt csökken a Solt, Kalocsa és Baja térségi belvízrendszerek terhelése, tehát közvetve az egész Duna-völgy érezni fogja a fejlesztés előnyeit. Ezen kívül lehetővé teszi, hogy a Homokhátság eddig belvízvédelmi célú szükségtározói (Ágasegyházi-rét, Orgoványi-rét, Csíraszék, Kolon-tó) természetvédelmi, ökológiai célú tározóvá és kedvezőbb állapotú vizes élőhellyé alakuljanak. A vízkormányzó műtárgyakhoz távjelzős vízállásészlelők kerültek telepítésre., melyek szükség szerinti gyakorisággal küldik az adatokat az igazgatóság központjába, ezzel biztosítva a rugalmasabb, költségtakarékosabb vízkormányzás lehetőségét.

A fejlesztés főbb elemei:        

- Solti–árapasztó csatorna és műtárgyai (5db) kapacitásnövelése 1,9 m³/s-ról 8,0 m³/s-ra

- Solti-árapasztó csatorna torkolatánál a 0,2 m³/s kapacitású hordozható szivattyúegység helyébe 2,0 m³/s kapacitású stabil szivattyútelep építése

- Fűzvölgyi-főcsatorna (9,2 m³/s) kotrása 25,1 km hosszúságban

- Kiskunsági-főcsatorna (15,0 m³/s) kotrása 1,2 km hosszúságban

- XXXI. csatorna (4,0 m³/s) kotrása 5,9 km hosszúságban

- XXX. csatorna (4,0 m³/s) kotrása 1,1 km hosszúságban

- XXXI. csatorna 6+630 szelvényében betétgerendás zsilip építése

- Zsilipes műtárgy rekonstrukciója a Fűzvölgyi –főcsatorna 39+246 cskm szelvényben

- Zsilipes műtárgy rekonstrukciója a DVCS 97+048 cskm szelvényben   

- Távjelzős vízhozam és vízállásészlelők telepítése 6 db műtárgynál, 2 db műtárgynál zsilipállás távjelző beépítése

 

Az érintett térség vízkárral szembeni biztonsága mellett jelentősen javul a csatornák vízminősége is, mivel a kotrások során közel 300 000 m³ iszapot távolítottunk el a csatornák medréből.

 

 

Dél-Duna-völgyi vízpótló művek fejlesztése   

A hátsági vízpótlós kapcsán a Duna-völgyi-főcsatorna szabad vízkészletének növelésére 1998-ban megépült a Foktó-Barákai vízpótló mű, gépi kapacitása azonban csak 50 %-os. Feladata a Kalocsa-Baja között elterülő Sárközi vízrendszerben jelentkező ökológiai és mezőgazdasági vízhasznosítású vízigények kiszolgálása. A térségben jelentkező természetvédelmi és mezőgazdasági vízigények kellő biztonsággal történő kielégítéséhez, a Foktő-Barákai vízpótló műbe a teljes, 4,0 m³/s-os teljesítményű szivattyú került beépítésre.

 

A fejlesztés során az alábbi munkálatok kerültek elvégzésre:

- 2 db FLYGT PL 7061/655 típusú szivattyú beépítése a partélben 22º-os szögben beépített meglévő DN800-as szivattyúcsövekbe

- a meglévő közmű szerelvények ( 1 db DN1000-es tolózár, 2 db DN800-as torlócsappantyú) felújítása

- a meglévő gépészeti acélszerkezetek korrózióvédelmének megújítása

- az elektromos vezérlőszekrény átalakítása- mely eredetileg csak 2 db szivattyú vezérlését tartalmazta- 4 db szivattyú direkt indítására, fázisjavítással és fázisőrrel, illetve sms automata távjelző rendszerrel.

 

- Kunszentmiklósi szivattyútelep rekonstrukciója

A szivattyútelep a Kígyós-ér mellékág csatornán, a 7+171 cskm szelvényben található, feladata a Dél-Duna-völgyi belvízrendszer felső 593 km² nagyságú vízgyűjtőterületének belvízmentesítése abban az esetben, ha a Duna-völgyi-főcsatorna (DVCS) alsó szakasza nem terhelhető további belvízmennyiséggel. A szivattyútelep belvízvédelmi célja a Duna-völgyi-főcsatorna 4,0 m³/s-mal történő árapasztása, illetve vízszolgáltatás időszakában a műtárgy alkalmas a Kiskunsági-főcsatornából kb. 2,0 m³/s öntözővíz átvezetésére a DVCS irányába.

Rekonstrukció során az alábbi munkálatok kerültek elvégzésre  

- a szivattyútelep felvízi és alvízi oldalán az elő és utófenék jelentősen erodálódott. A mindkét oldali teljes víztelenítés után az utófenék mederburkolatát terméskövekkel újjáépítettük, valamint az előfenék burkolatát is javítottuk.

- a szivattyúház felújítása keretében sor került a nyílászárók cseréjére, új ereszcsatornák elhelyezésére, magastető-ráépítésre, fémlemezfedés és oromburkolat készítésére, valamint védőfóliák kerültek elhelyezésre a padlástérben.

- a telepen működő 2 db Ganz KCK 100/900-50/4 típusú szivattyúhoz tartozó 1-1 db DN1000-es tolózár valamint az öntözővíz vezeték tolózárának hajtóművét kicseréltük. A gépészeti acélszerkezetek korrózióvédelme is megújult.

- vízállás-érzékelő szondák kerültek elhelyezésre az alvízi és felvízi oldalon egyaránt, melyek adatokat továbbítanak az igazgatóság központi adatgyűjtőjébe.

 

A szivattyútelep Kunszentmiklós és környéke belvízmentesítésének egyik kulcsfontosságú létesítménye. A felújított gépészeti berendezések, a korszerű monitoring és vezérlő berendezések együttesen nagyobb üzembiztonságot, rugalmasabb vízkormányzást, ezáltal költségtakarékos belvízelvezetést tesznek lehetővé. A rekonstrukcióval a térség belvízi biztonsága is jelentősen növekedett.