"60 éves a vízügyi szolgálat"

Az egységes vízügyi szervezet megalakulásának 60. évfordulóján ünnepélyes keretek között tartottak megemlékezést Igazgatóságunkon 2013. november 07-én.
 Az ünnepséget Telkes Róbert igazgató úr nyitotta meg és köszöntötte a rendezvényen jelen lévő aktív és nyugdíjas kollégákat. Köszöntőjében röviden ismertette az egységes vízügyi szolgálat létrejöttének történetét:”Az első Nagy Imre kormány 1953.október 1-i hatállyal alapította meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, mely a 6/1953.sz. OVF utasítással létrehozta 11 területi szervét (Az OVF 1/1955. sz. rendeletével 1955. január 15-ével létrehozta a Bajai Vízügyi Igazgatóságot).

A Főigazgatóság felügyeleti szerve a Minisztertanács, s az OVF az egész népgazdaságra kiterjedően mindennemű vízgazdálkodási ügyben főhatósági jogkörrel rendelkezett. Első vezetője Rajczi Kálmán főigazgató volt, 1955-től Dégen Imre váltotta őt.
A vízügyi igazgatás körébe tartozik minden olyan tevékenység, ami a társadalmi igényekhez igazodó vízgazdálkodást segíti, megalapozza az ezzel kapcsolatos tervező, fejlesztő munkát, lehetővé teszi a vizek fenntartható használatát és hasznosítását, a káros vízállapotok megszüntetését.

 Igazgató úr köszöntője után Rab Ferenc előadása következett melyben Igazgatóságunk közel 60 évének tevékenysége került ismertetésre:  
„ A II. világháborút követően 1948-tól vált állami feladattá az összes vízügyi tevékenység, beleértve a hatósági feladatok ellátását is. Az egységes vízügyi igazgatás 1953-ban valósult meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság (amit 1957-ben Országos Vízügyi Hivatallá szerveztek át) és 11 területi vízügyi szervezet létrehozásával. Így megszűnt a vízügyi szolgálat korábbi széttagoltsága.
Az önálló Bajai Vízügyi Igazgatóság a már működő 11 után csaknem két évvel később, 1955. január 15-én, a budapesti igazgatóság szétválasztásával jött létre.

Az igazgatóság működési területe 5881 km2, amely Bács-Kiskun és Baranya megye területét érinti melyen 89 település található. Határai északon Bács-Kiskun és Pest megye közigazgatási határa, keleten a Duna-Tisza közötti természetes vízválasztó, nyugaton a Duna, délen pedig az országhatár.
Az igazgatóság első székháza az egykori bajai folyammérnöki hivatal Tóth Kálmán tér 7. szám alatti épülete volt. Az 1960-as években készült el az új székház a Széchenyi utcában, ami azóta is a bajai vízügyi igazgatóság központi épülete. Később a feladatok sokasodásával különböző telephelyek létesültek. A Nagypandúr szigeti úgynevezett szertártelepen működik még most is a hajózási üzemegység, húsz éven keresztül (1964-1984) itt kapott elhelyezést a vízminőség vizsgáló laboratórium is és kezdetben itt javították az igazgatóság gépjárműveit. A gépészeti üzemegység, termelési ágazat, szociális épület, újonnan épült környezetvédelmi laboratórium és három szakaszmérnökség (bajai, kalocsai, kunszentmiklósi) tartozott fénykorában az igazgatósághoz.
A bajai igazgatóság esetében az elmúlt fél évszázad első kétharmada a területet szolgáló dinamikus fejlődés – töltéserősítés, zsilipek, átereszek, szivattyútelepek, vízművek, öntözőfürtök, gátőrházak stb. építésének – egyszóval a nagyhatású alkotások, műszaki létesítmények és fejlesztések létrehozásának időszaka volt.
Az igazgatóság életében jelentős változás akkor következett be, amikor a környezetvédelmi hatósági feladatok, később a vízügyi hatósági feladatok átkerültek az újonnan létesült  Felügyelőséghez.
Az igazgatóság jelenleg az állami tulajdonban lévő vízügyi területek kezelőjeként ár és belvízvédelmi, vízminőségi kárelhárítási, vízrendezési, vízhasznosítási, folyógazdálkodási hajóút kitűzési fenntartási, üzemelési, fejlesztési tevékenységet lát el.”

A rendezvény ebéddel egybekötött kötetlen beszélgetéssel zárult melyen felelevenedtek a régi emlékek is.